A kenguru módszer

A korababák hordozása című cikkből kiderül, kik is a korababák és hogyan kell őket hordozni.
Most viszont megtudhatod, hogy mi is az a módszer, amellyel a korababák túlélnek, fejlődnek, és mi is az, ami szorosan összefügg a hordozásukkal.
Ez nem más, mint a kenguru módszer.

Hogyan fedezték fel a kenguru módszert?

Az 1970-es években dr. Edgar Ray Sanabria azzal a problémával küzdött, hogy a túl sok korán megszülető baba számára nem tudtak elegendő inkubátort biztosítani. Az orvosi személyzet is kevésnek bizonyult, ezért ki kellett valamit találni a helyzet megoldására. Ezért (1978-ban) azt a gyakorlatot vezették be, hogy amennyi babát lehetséges, tegyenek meztelenül az édesanyjuk mellkasára, és igény szerint szoptassák őket. Ekkor felszabadultak inkubátorok, az inkubátorhoz nem jutó babákról pedig így is gondoskodtak.

A siker nem maradt el

lecsökkent a fertőzés kockázata
kevesebb lett a súlyos beteg baba
a légzőrendszerük jobban fejlődött
hamarabb elhagyhatták a kórházat
a szoptatás hosszabb ideig tartott
kevesebb stressz érte az édesanyát, így magabiztosabbak lettek

Szeretnék veletek megosztani egy személyes tapasztaltot. Én nem emlékszem rá, csak édesanyám mesélte. 1978-ban születtem, időre, megfelelő súllyal és egészségesen, és engem is inkubátorba tettek. Szegény anyukám nem értette, hogy miért, de úgy látszik, abban az évben ez volt a protokoll.

1979-ben a pozitív tapasztalatok nyomán létrejött a kenguru módszer. Dr Ray először spanyolul, majd 1985-ben angolul publikálta tapasztalatait.
Később, 1996-ban megalakult a Dr. Nils Bergman nevéhez fűződő kenguru módszer nemzetközi hálózata.

Dr. Nils Bergman és a kenguru módszer

Neki is nagyon sokat köszönhetünk. A tapasztalatai alapján azt mondja, hogy az érett újszülöttről és a koraszülött babáról nem kell külön gondolkodni, mindkettőnek ugyan arra van szüksége, a testkontaktusra. Az alapvető különbség abban rejlik, hogy ha a babák nem kapják meg azt, amire szükségük van, akkor a kenguruztatás miatt az érett újszülöttek jobban túlélnek, a koraszülött babáknak azonban ez élet-halál kérdés. A korababák számára a kenguru módszer életmentő.

Mi is az a kenguru módszer?

Ha azt halljuk, kenguru módszer, azt nem csak a koraszülött babákkal lehet összekapcsolni, hanem az érett újszülöttekkel is. Bőr-bőr kontaktust jelent, amire minden (akármilyen időre született) babának szüksége van.

Az inkubátor helyettesítője, és annál sokkal, de sokkal több.

A baba meztelenül helyezkedik el az édesanyja, vagy más (későbbi gondozója) testén. Egy szál pelenkában, (sapkában), függőleges helyzetben, miközben igény szerint szophat a baba, vagy igény szerint kap pótlást, szoptatás barát módszerrel.

Születés után az anyának 16 órán belül kell megkapnia a babáját, legalább (egyben) 90 percre. A bőr-bőr kontaktus során, ekkor zajlanak le a megfelelő, a babák fejlődéséhez szükséges folyamatok – korababáktól függetlenül. A babát az apa is megkaphatja természetesen, ebben az esetben ez 24 órán belül történjen meg. A kémiai és pszichológiai folyamatokról a "Hogyan gyógyít az ölelés" cikkemben bővebben olvashatsz.

Fontos a függőleges pozíció (mint babahordozás esetén), az áll alatt két ujjnyi hely a szabad légutak biztosítása miatt. Ne roskadjon össze a baba. Törekedni kell az egészséges csípőfejlődés miatt a terpesz lábtartásra. A lényeg, hogy a babának kényelmes legyen. Ha nem az, azt jelezni fogja. Ezek a kritériumok nagyjából megfelelnek az egészséges babahordozás feltételeinek is, amelyről bővebben itt olvashatsz.