Ha pici babánk született, természetes és ösztönszerű, hogy rá figyelünk és igyekszünk kielégíteni az összes igényét. Meg kell tanulnunk mit jelentenek a különböző sírásai, a mozdulatai, a grimaszai. Ismerkedünk a saját babánkkal, próbáljuk megfejteni, hogy épp az adott sírása mit jelent. Éhes, tele a pelus, jön a foga, lázas? Ha nem tudjuk a megfejtést, a sírás nem marad abba, sőt, olykor még mi is rázendítünk tehetetlenségünkben. És ekkor üti fel a fejét a stressz.

Otthon a babával

Miközben próbáljuk megismerni a saját babánkat, teljesen természetes az, ha nem tudjuk azonnal kitalálni, hogy most mi is lehet éppen a baja. A baba addig sír és  stresszel, amíg nem segítünk rajta. Miközben próbáljuk kitalálni, hogy mi az amit meg kell oldani, stresszesek vagyunk és szeretnénk egy jótündért magunk mellé, aki azonnal rávágja a helyzetre a megoldást.

A kezdeti időszak ilyen. Nem könnyű. Amit biztosan tudsz és érzel, a babának az a jó, ha felveszed, öleled, a testeden tartod. Ezt nagyon jól csinálod. De vajon lehet ezt így egész nap bírni? A baba a sírást nagy valószínűség szerint abba fogja hagyni. De mi van veled, aki így egész nap nem tud csinálni semmit és azon aggódik, stresszel, hogyan lesz így ebéd, vagy bepakolva a mosógép.

Mi is az a stressz?

"A stressz eredetileg az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség” mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét."

 

/Wikipédia/

A stresszre stresszválasz érkezik, amelynek a célja a stresszforrás megszüntetése. Ez többletenergia felszabadítása, amely során leállnak a jelenleg futó és energiát igénylő folyamatok, mint pl. emésztés, keringés, immunrendszer, tanulás. A stressz pusztítja az idegsejteket, ami feledékenységet is okoz.

Egy baba számára számos tényező lehet stresszforrás. Az elsődleges az, mikor le van téve "távol" az anyjától, aki a biztonságot, élelmet, az életben maradást biztosítaná számára. A baba azonban nem képes önmagát ellátni és biztonságba helyezni. Addig sír, amíg fel nem vesszük, de ekkorra már elöntötte a kis szervezetét a stressz.

Miért fontos a stresszkezelés a babánál?

A stressz nem csak rövidtávú problémákat okoz, de számos olyan hatása is van, mely végig fogja kísérni a babát hosszú éveken keresztül és befolyásolhatja a viselkedését kisgyermek vagy akár serdülő korban is.

A baba stresszhormonszintje 3-6 hónapos kora között kezd kialakulni egészen 4 éves koráig, ahol stabilizálódik. Ha a babát pici korában kevés stressz éri (időben reagálunk jelzéseire, kielégítjük az igényeit), akkor a kortizol szintje alacsony marad. Ha a baba sokat sír, az anya nem tud időben segíteni, a stresszhormon szintje felszökik. Akiknél alacsonyan stabilizálódik a kortizol szint, azok a babák kisgyermek, kamasz, felnőtt korban könnyebben lesznek úrrá stresszhelyzeteken, mint sokat síró, nem válaszkészen nevelt társaik.

"Nagyon fontos az újszülött számára az első találkozás az anyával, még magzatszurkosan, amikor jó, ha egyáltalán az anya szívhangjait hallja. Ekkor ő is és az anya is megkapja azt az érintkezést, amivel a gyermek az ő illatát életre szólóan bevési az emlékezetébe. Száz melltartó közül a gyermek kiválasztja szagra az anyukáét, ha az anya szoptatta őt. Fantasztikus érzékenység alakul ki ilyenkor az emberben. Ez az időszak, azaz az első benyomások meghatározzák, hogy mennyire fognak kötődni egymáshoz szeretettel, ragaszkodással, odaadással.
Az első életévnek hihetetlen jelentősége van más területen is. A gyermek első hat hónapját a szimbiózis érzése, azaz az „egyek vagyunk” állapot jellemzi. Nincs határ az anya és a gyermek között. Ami az anyával történik élettanilag, az lezajlik a gyermekben is, és viszont. Ez a fantasztikus átfolyás, átáramlás azt jelenti, hogy még mindig olyan a gyermek számára a világ, mintha az anyja hasában lenne."

/Prof. dr. Bagdy Emőke/

Mit tudsz tenni, hogyan tudod elkerülni a stresszt?

Egy hordozott baba esetében is természetesen van olyan élethelyzet, mikor az édesanya nem tud rögtön a kicsi segítségére lenni, a baba pedig sírással próbálja mondani, hogy éppen valamire szüksége van.
Ha testközelben tudod babádat, ezzel megadva számára a létfontosságú biztonságot, valamint azonnal tudsz reagálni a jelzéseire, akkor egy kiegyensúlyozott, stressztől védett kicsikéd lesz. A babahordozás nem csak a picit védi, hanem téged is és az egész családot is. Nyugodtabb leszel, mert a legjobb helyen tudod a babádat, aki sírás helyett hatalmasakat fog aludni rajtad. A háztartástól kezdve a bevásárláson át mindent el tudsz végezni. Jut idő magadra, tesóra, és apára - még ha a magadra fordított idő csupán azt jelenti, hogy sikerül meginni a kávédat még melegen.